..:: audio-music dot info ::..


Main Page     The Desert Island     Copyright Notice
Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz


Mandoki: Találkozások

 A l b u m   D e t a i l s


Label: Red-Rock Records
Released: 1997
Time:
 51:10
Category: Pop/Rock
Producer(s): Leslie Mandoki
Rating: *******... (7/10)
Media type: CD
Web address: www.mandoki.net
Appears with: Dshingis Khan
Purchase date: 1997.12.29
Price in €: 14,99



 S o n g s ,   T r a c k s


[1] Ha a zene útján jársz (L.Mandoki & L.Bencker) - 4:26
[2] Artatlan évek (L.Mandoki & L.Bencker) - 3:50
[3] Ahol születtem (L.Mandoki & L.Bencker) - 3:30
[4] Játssz tovább! (L.Mandoki & L.Bencker) - 5:00
[5] Mélyre áss, vagy magasra szálj! (L.Mandoki & L.Bencker) - 6:58
[6] Ugye lessz eröm? (N.Kershaw) - 4:06
[7] Szivárvány angyal (L.Mandoki & L.Bencker) - 3:55
[8] Azt hiszem (L.Mandoki & L.Bencker) - 4:30
[9] Kölcsön szerelem (L.Mandoki & L.Bencker) - 4:47
[10] Túl sokáig vártam (L.Mandoki & L.Bencker) - 4:12
[11] Minden nap (L.Mandoki & L.Bencker) - 3:33
[12] Csak álmod legyen még! (L.Mandoki & L.Bencker) - 3:41

 A r t i s t s ,   P e r s o n n e l


Leslie Mándoki (song, vocal, drums, percussion, UDU-drum)
László Bencker (keyboards, piano, Hammond organ, vocals)

and

Horváth Charlie (song)
Ian Andreson (song, flute)
Chaka Khan (song)
Demjén "Rózsika" Ferenc (song)
Jack Bruce (song, bass)
David Clayton-Thomas (song)
Sztevanovity Zorán (song)
Joshua Kadison (song)
Somló Tamás (song)
Bobby Kimball (song)
Cserháti Zsuzsa (song)
Al Di Meola (guitar)
Nik Kershaw (vocals, guitar)
Steve Lukather (guitar)
Steve Khan (guitar)
Mike Stern (guitar)
George Kopecsni (guitar, vocal)
Pino Palladino (bass)
Vaictor Bailey (bass)
Anthony Jackson (bass)
Bill Evans (saxophone)

and

The Brecker Brothers:
Michael Brecker (saxophone)
Randy Brecker (trumpet, horn)

 C o m m e n t s ,   N o t e s


1997 MC Warner-Magneoton 3984-21250-4
1997 CD Warner-Magneoton 3984-21250-2

This is the "hungarian version" of the album "People in room no. 8".



Kelet és Nyugat találkozása

Világsztárok és magyar muzsikusok Mándoki László új lemezén

Hétfőn jelent meg a Németországban élő, világhírű zeneszerző és producer, Mándoki László (Leslie Mandoki) legújabb lemeze. A Találkozások című CD-n a magyar könnyűzene kiváló képviselői – Cserháti Zsuzsa, Charlie, Demjén Ferenc, Somló Tamás és Zorán –, a műfaj világsztárjai – köztük Ian Anderson, Chaka Khan, Jack Bruce, Al Di Meola, Steve Lukather, Mike Stern és a Brecker fivérek – társaságában zenélnek. Mándoki Lászlóval pályájáról és az új produkció előzményeiről beszélgettünk.

– A hetvenes évek közepén illegálisan hagyta el Magyarországot, és „disszidensként" sokáig nem is jöhetett haza. Miért akart mindenáron elmenni?

– Egyértelműen szakmai okokból. Mindig a saját utamat jártam, és nem hagytam magam belekényszeríteni azokba a zsákutcákba, amelyek felé az ORI és a lemezgyár akkori vezetői a fiatal zenészeket terelték. A dzsessz-rock zenei világában éreztem leginkább otthon magam, de ez a műfaj akkoriban legfeljebb a tűrt kategóriába tartozott. Esélyünk sem volt a képességeinknek megfelelő karrierre, a lemezkészítésre, sőt a külföldi meghívásoknak sem tehettünk eleget. Amikor egymás után három rangos fesztiválról maradtam le azért, mert nem kaptam útlevelet, eldöntöttem, hogy bármilyen áron is kijutok Nyugatra. Itthon, távollétemben elítéltek, s ezért – bár viszonylag hamar megkaptam a német állampolgárságot, s vele a világútlevelet – a nyolcvanas évek közepéig egyáltalán nem jöhettem haza, ami nagyon bántott, mert nem követtem el semmit. Legalább ellenzéki lettem volna; ellenálló, aki letépett egy vörös zászlót! De nem: én csak zenélni akartam – úgy, ahogy nekem tetszik.

– Németországan sem az igényes dzsesszrockkal, hanem sokkal kommerszebb diszkózenével futott be...

– Az NSZK-ban – kelet-európai emigránsként – nem vártak tárt karokkal és lemezszerződéssel. Amikor a menekülttáborban elmeséltem, hogy zenész vagyok, és szeretnék sztár lenni, kinevettek. Hónapokig vendéglátóztam, és minden feladatot elvállaltam, hogy hangszereket vásárolhassak, és megalapozzam karrieremet. Szinte véletlenül kerültem be a Dschingis Khan nevű projektbe, és az együttes néhány dala hirtelen befutott. Ott találtuk magunkat a slágerlista élén, és nem is értettük, hogy mi történik velünk. Szakmai szempontból a dzsessz után ez valóban komoly visszalépés volt, viszont a Dschingis Khannak köszönhetően kerültem be a show-biznisz körforgásába. Megismertem a hanglemezszakmát, a zeneműkiadást, és az itt szerzett tapasztalataim alapján hoztam létre később a saját kiadómat. Amikor a Dschingis Khannal lejárt a szerződésem, eldöntöttem, hogy soha többé nem játszom diszkót, és ehhez tartom is magam.

– A rendszerváltás óta hogyan alakult a kapcsolata az itthon élő kollégákkal, a magyar zenei élettel?

– Az emberi és művészi kapcsolatok akkor is megmaradtak, amikor politikai okokból nem jöhetem haza. A kommunizmus bukása után újra kellett értékelnem azt, hogy nem a szülőhazámban élek. Igyekeztem meggyőzni Nyugaton élő magyar barátaimat, hogy kötelességünk hazajönni és segíteni, de aztán magam is beláttam, hogy a munkám, a családom már inkább Németországhoz köt. Ennek ellenére rendszeresen jövök Budapestre, és nagyon fontos számomra, hogy részese legyek a magyar zenei életnek, hogy elfogadjanak a régi kollégák és megismerjenek az újak.

– Most megjelent lemeze, a Találkozások minden szempontból rendhagyó, hiszen magyar nyelvű dalok hallhatók rajta, Münchenben, Los Angelesben és New Yorkban, világsztárok közreműködésével készült felvételekről. Hogyan jött létre ez a produkció?

– Egy Disney-film kísérőzenéjét készítettem a saját stúdiómban, és a napi tíz-tizenkét órás robotban nagyon elfáradtam. Egyik este kislányom megkérdezte, hogy az ilyen „bérmunkák" helyett miért nem olyan zenével foglalkozom, amit szeretek. Rájöttem, hogy igaza van, és még aznap este és éjjel körbetelefonáltam angol és amerikai barátaimat, hogy lenne-e kedvük egy magyar zenészekkel közös stúdiólemezhez. Így született meg a Találkozások című album, amelyet München melletti stúdiómban, illetve a tengerentúlon rögzítettünk. Ezzel a lemezzel az volt az elsődleges célom, hogy megmutassam, Cserháti Zsuzsa, Charlie, Demjén Rózsi, Somló Tamás és Zorán legalább olyan kvalitású muzsikusok, mint a CD-n közreműködő kollégáik, akik nem egy kis, kelet-európai országban születek, s ezért világsztárok lehettek. Ezt sikerült is bebizonyítanom.

– Tervezi-e a lemez élőbemutatóját?

– Mindenki nagyon elfoglalt és az időpont-egyeztetés szinte lehetetlen, de én szeretem a megoldhatatlannak tűnő feladatokat. Decemberben néhányan ott leszünk Demjén sportcsarnoki koncertjén, januárban Ausztráliába megyünk Charlie-val, jövő augusztusban pedig Chaka Khan és Charlie közös koncertjére készülünk a Népstadionban.

Magyar Hírlap
1997. november 11. kedd
 

 L y r i c s


Currently no Lyrics available!

 M P 3   S a m p l e s


Currently no Samples available!