..:: audio-music dot info ::..


Main Page     The Desert Island     Copyright Notice
Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz


Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen

 A l b u m   D e t a i l s


Label: BMG Ariola Hungary
Released: 2005.10.12
Time:
 73:44
Category: Musical
Producer(s): See Artists ...
Rating: ********.. (8/10)
Media type: CD
Web address: www.lgt.hu
Appears with: Omega, Locomotiv GT
Purchase date: 2007.11.23
Price in €: 5,99



 S o n g s ,   T r a c k s


[1] Hol volt, hol nem volt (közr.még: Garas Dezső) - 3:11
[2] Induló az indulásról (közr.még: Kovács Judit) - 4:41
[3] Miénk a mocsár (közr.még: Bassa István/Kemény István/Teszárek Csaba) - 4:07
[4] Malacfejű balerina dala (közr.még: Soma mamagésa) - 0:54
[5] Veréblábú elefánt dala (közr.még: Soma mamagésa) - 1:40
[6] Maszat-dal (közr.még: Ellinger Edina) - 3:42
[7] Sika-sika (közr.még: Különböző előadók) - 1:23
[8] A bús, piros vödör dala - 4:37
[9] Átok ül a kis váramon (közr.még: Oláh Ibolya) - 3:09
[10] Sika-sika (közr.még: Különböző előadók) - 3:27
[11] Vix (közr.még: Kútvölgyi Erzsébet) - 2:50
[12] Fogd a pénzt (közr.még: Geszti Péter) - 4:52
[13] Bit tegyen egy angol bárd (közr.még: Benedek Miklós) - 3:21
[14] Paca cár áriája (közr.még: Bassa István) - 2:10
[15] Finálé (közr.még: Különböző előadók) - 4:29
[16] Induló az indulásról (közr.még: Kovács Judit) - 3:22
[17] Malacfejű balerina dala (közr.még: Soma mamagésa) - 00:38
[18] Veréblábú elefánt dala (közr.még: Soma mamagésa) - 0:21
[19] Maszat-dal (közr.még: Ellinger Edina) - 2:03
[20] A bús, piros vödör dala - 2:28
[21] Átok ül a kis váramon (közr.még: Oláh Ibolya) - 2:21
[22] Vix (közr.még: Kútvölgyi Erzsébet) - 2:02
[23] Fogd a pénzt (közr.még: Geszti Péter) - 3:50
[24] Bit tegyen egy angol bárd (közr.még: Benedek Miklós) - 3:05
[25] Paca cár áriája (közr.még: Bassa István) - 1:21
[26] Finálé (közr.még: Különböző előadók) - 3:41

 A r t i s t s ,   P e r s o n n e l


Karácsony János - Guitar, Mandolin, Percussion, Vocals, Voice, Engineer
Sipeki Zoltán - Guitar, Banjo, Mandolin
Borlai Gergö - Drums
Göz László - Elephant Trombone
Presser Gábor - Piano, Keyboard, Percussion, Vocals, Engineer

Childrens Choir of the Hungarian Radio - Choir
Thész Gabriella - Conductor

Nyíri Sándor - Engineer
Komlósi Zsuzsanna - Correpetitor
Bukovics Zoltán - Score
Varro Zsuzsanna - Paintings
Vetö Gábor - Cover Design

 C o m m e n t s ,   N o t e s


2005 CD SonyBMG 82876743692

Varró Dániel nagysikerû regényébõl készült zenés kalandlemez

Az album narrátora Garas Dezsõ és olyan neves mûvészek kölcsönözték a hangjukat a szereplõknek, mint Kútvölgyi Erzsébet (Szeplõtlen Szilvia), Soma (Malacfejû Balerina), Benedek Miklós (A Náthás Angol Költõ), Oláh Ibolya (Babaarcú Démon), vagy éppen a dalok szerzõje, Presser Gábor (Bús Piros Vödör) és még sokan mások.



Varró Dániel – Presser Gábor: Túl a Maszat-Hegyen
Zenés kalandjáték 2 részben
6 – 99 éves korig

A Túl a Maszat-hegyen verses meseregény az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, kicsik- nagyok kedvenc olvasmánya. A siker titka Varró Dániel különös költői tehetségében rejlik. Egyfelől, gyermeki énjének köszönhetően, gyermekmódon láttatja hőseit, nem felejtve el a gyermeknyelv és humor sajátosságait sem. Másfelől, a felnőtt olvasók örömére, irodalmi allúziókból építi, alakítja költői szövegét.Varró Dániel a Budapest Bábszínházban debütált színpadi szerzőként, négy évvel ezelőtt mutattuk be A csoda című bábjátékát. A Túl a Maszat- hegyen bábmusical, nem színpadi adaptációja a könyvnek, hanem a mű alapszituációjában rejlő drámai- színpadi lehetőség továbbgondolása,egy újfajta, komplex bábszínházi forma segítségével.Az előadás zeneszerzője Presser Gábor, aki hosszú évek után írt most teljes estés színpadi zenét. Hamarosan megjelenik a Túl a Maszat-hegyen kalandlemez, amelyen, a bábszínházi színészeken kívül, Kútvölgyi Erzsébet, Oláh Ibolya, Benedek Miklós, Geszti Péter, Soma, valamint Presser Gábor énekel. A Budapest Bábszínház előadásán a lemez dalai hangzanak el. Muhi Andris budai kisiskolás, a szokásos szülői meseolvasás után nehezen alszik el; álmában maga is belekeveredik az olvasott mesébe, mert a mese hősnője, Maszat Janka éppen tőle kér segítséget. A tiszták és a pacák örök harcának véletlenül részesei lesznek, a se nem tiszta, se nem sáros, az ősmaszatosságban élő Maszat-hegyiek, akik a két világ között élnek boldogan az ősmaszatban. S hogy a világon, így a Maszat-hegyen is, a tiszták vagy a sötét-lucskos pacák uralma következik, az, az ősi jóslat szerint egyértelmű: aki a hétéves születésnapján „birtokolja" Maszat Jankát, a királylányt, azé a győzelem.Muhi Andris átkel száz veszélyen, száz kalandon, hogy megmentse álombeli barátnőjét. Árulás, kaland, kalózhajó, börtön és néhány jó barát kíséri útján, és végül övé a győzelem és Janka köszönete.

Szereplők:
Muhi Andris: Kovács Judit
Maszat Janka: Ellinger Edina
Náthás Angol Költő: Ács Norbert
Babaarcú Démon és Nagy Zsiráfmadár: Semjén Nóra
Makula Bácsi: Gyurkó Henrik / Teszárek Csaba
Szeplőtlen Szilvia: Radics Rita
Jó Pali Kalóz és Bús, Piros Vödör: Kemény István
Pacakikiáltó: Csák Zsolt
Paca Cár és Partvis Attila: Bassa István
Morzsányi Géza: Teszárek Csaba
Balerina És Elefánt: Rusz Judit
Tervező: Grosschmid Erik Dramaturg: Dobák Lívia
Animáció: Kovács Ivo és Szoboszlai Eszter
Asszisztens: Bánky Eszter és Gimesi Dóra
Koreográfia: Nemes Zsófia



Presser Gábor újabb mesét öltöztetett fel hangjegyekkel. Ezúttal a fiatal költő, Varró Dániel nagysikerű verses meséjét. A Túl a Maszat-hegyen egyenesen "elütötte" a zeneszerzőt, és ahogy elmesélte, csak írta és írta. Nem mellékesen egy másik zenei anyaga is a nagyközönség kezébe került a napokban, amely másfél évvel ezelőtt, a Vígszínház háziszínpadán bemutatott A Dalok a színházból című önálló estjéből néhány jól ismert, és néhány eddig sosem hallott dallamot gyűjt össze egy albumra. A zeneszerzővel a dupla-bemutatón beszélgettem.

Van-e abban valamiféle tudatosság, hogy az utóbbi időben a fiatal tehetségek felé fordul?

Úgy gondolom, hogy az én korosztályomnak többek között az is a dolga, hogy ha van mit tőlünk meghallgatni, azt mondjuk el, ha van mit átadni, azt adjuk át. Nem igazán a mi feladatunk lenne a tehetségek felkarolása, de így alakult. Sokkal helyesebb lenne, ha a kiadók, a média segítene ebben. Ezért örültem a Megasztárnak, és annak, hogy most újra kezdjük. Elvállaltam újra, mert Hankiss Elemért idézve: esélyt ad az esélytelennek.

Úgy tudom, Pierrot éppen azért nem folytatja az együttműködést a tehetségkutató műsorral, mert szerinte már nincs esély arra, hogy ezeknek a fiataloknak lesz helye a magyar könnyűzenében, a piac telített. Erről mi a véleménye?

Bizonyos szempontból elfogadom Pierrot pesszimizmusát, ugyanakkor azt mondom, hogy mindig a közönség döntött valamilyen módon, és mindig is a közönség fog dönteni. Olyan nincs, hogy feltűnik egy bődületes tehetség, akire százezrek szavaznak, és másnap elfelejtik. Az viszont igaz, hogy mi egy adott est, adott produkcióját értékeljük a zsűrivel, nem feladatunk, és nincs is lehetőségünk arra, hogy később a versenyzők életét egyengessük. Persze azt tesszük minden este a szavainkkal, és az "erőszakoskodással", amit a közönség irányába teszünk, de innen már minden a kiadók és a média dolga. Akik végül bekerülnek a vérkeringésbe, nem is tudják, hogy milyen nehéz lesz. Az első és második megasztáros győztesek már tudják, hogy kegyetlen dolog, amire vágytak. De megkapták.

Visszatérve Varró Danira, valóban a Bábszínház kérte fel mindkettőjüket? Vagy már hamarabb felfigyelt a fiatal költőre?

Igen, a szokásos felkérés szerint történt minden, de természetesen ismertem Dani könyveit. Nem szoktam senkit "kinézni", akivel titkon bármit is terveznék. Ha a véletlenek úgy játszanak, akkor megszülethet valami. Dani sem keresett engem, ő nagyon visszahúzódó és zárkózott ember, csak az írásaiban "villog". Mindkettőnket a Bábszínház kért fel. Nagyon örültem, mert jó emlékem, hogy már dolgoztunk szinte ismeretlenül "párban". Először Vámos Miklós "Rögtön"-jében improvizáltunk egy kis dalt, aztán ugyanúgy egy "dalnokversenyen". De ezek amolyan "mutatványos" produkciók voltak, a Maszatheggyel komolyra fordult a dolog.

Azt mondta a bemutatón, hogy a Maszat-hegy felkérése után "nem bírta abbahagyni a munkát". Általában hogyan néz ki egy ilyen alkotói folyamat?

Mindig másként. Most azt történt, hogy egy januári napon a kezembe kaptam az anyagot. Az egész báboskönyvet, és benne a megzenésítendő verseket. Azt hiszem, hogy négy napon át nem keltem fel a zongorától. Csak ezzel foglalkoztam, és azt lehet mondani, hogy nagyjából kész is lettem vele. Ha egy zenészt "elüt" egy ilyen anyag, akkor ez történik. Ugyanígy volt a Padlással is. A Padlás idején elhatároztuk Dusánnal, hogy elutazunk, és egy hét alatt a zsennyei alkotóházban - addig sose voltunk ilyen helyen - megírjuk Zorán új lemezét. Már nagyon elmaradtunk vele. A kiadó várta az anyagot, a torkunkon volt a kés. Lementünk, és helyette az egész Padlást megzenésítettük 3 vagy 4 nap alatt. Annyira bennünk volt, hogy nem tudtunk mással törődni. Most ez történt újra, leültem a Maszathegyhez, és csak írtam, írtam. Utána persze még javítgattam, változtattam, de nagyjából kész voltam mindennel. Van ilyen, Leültem a zongorához, és szinte egyszerre megírtam.

A másik új lemez, a Dalok a színházból milyen indíttatásból született?

A Víg háziszínpadán játszom az azonos című, önálló estemet. Ez egy szerzői est, egy színházi zeneszerző bemutatja a dalokat abban az állapotukban, ahogy a színészek hallják még az első próba, a betanítás előtt. Csak egy zongorája van, semmi más segítség nincs, el kell énekelnie a dalt akár férfi, akár női szerep, akár duett, vagy éppen a Szilvásgombóc hét szereplővel. A színészek helyén most a nézők ülnek. És ennek az estnek az anyaga szerepel az albumon. Eddig ragaszkodtam ahhoz, hogy csak az előadás helyszínén árusítsák, de most már túl az ötvenedik esten - és jónéhány vidéki vendégjátékon - úgy gondolom, kikerülhet a boltokba is. A mostani szezonban szép lassan elkészítjük a képfelvételeket is, jövőre megjelenhet a DVD.

Célja volt esetleg, hogy ezzel a lemezzel újabb szerzeményeinek maradjon nyoma, amelyeket eddig még nem hallhatott a közönség?

Egy darabnak, egy dalnak megvan a maga sorsa. Sok színházi dal csak a darabon belül érthető, ezeket lemezre venni nem biztos, hogy jó ötlet lenne. Mondták már azt is, hogy csináljunk lemezt a letiltott dalokból. Ilyen az LGT-nek volna elég, de most éppen nem lenne rá gusztusunk. Manapság egyre másra születnek a rock hősei, az elnyomott aranylemezesek és legújabb történeteik a múltról. Ebbe nem akarunk beszállni. Kezd olyan lenni a magyar rockzenei élet - ha egyáltalán még van ilyen -, mint amilyen a hatvanas években volt a magyar partizánszövetség. A legendagyár már működik, lassan több a mese, mint a dal. No, elnézést a kitérőért, persze voltak szép kis dolgok színházon kívül és bévül is.

Úgy tűnik, ezzel a két lemezzel tovább erősíti a színház szeretetének fontosságát.

A kissé egysíkú médiakultúra hatására a közönség újraértékelte a színházat, jobban is becsüli, és ez meg is látszik a színházak látogatottságán. Sok-sok jó előadás születik, sok jó kísérlet, és ezekre még több törődést és figyelmet kéne áldozni.

Vincze Zita - Népszabadság
NOL, 2005. október 17



Idestova hat éve robbant be az irodalomba Varró Dániel Bögre azúr című verseskötetével, és azóta osztatlan rajongás övezi a fiatal költőt országszerte. Két éve újabb meglepetést szerzett Varró: verses meseregényével, a Túl a Maszat-hegyennel újabb ámulatba ejtette a kritikusokat és persze a gyerekeket. A mű 2003-ban elnyerte az Év gyermekkönyve-díjat, sokáig az eladási listák élén trónolt, és több utánnyomást ért meg.

A szellemes könnyedség, a formabravúrok sora, a kiapadhatatlan játékkedv, a kétszáz oldalon át lankadatlan poénparádé megszólaltatásért kiáltott. Először hangoskönyv készült belőle Mácsai Pál előadásában és Máté Gábor rendezésében, de már két évvel ezelőtt megfogant az ötlet, hogy bábjáték is legyen belőle. – Már a megjelenés előtt, kéziratban olvastam a dramaturggal, Dobák Líviával Varró Dániel könyvét, és nyomban elhatároztuk, hogy megcsináljuk bábjátéknak. Így kezdett alakot ölteni, formálódni a bábmusical terve – mondta lapunknak a rendező, Kovács Géza.

A Túl a Maszat-hegyen főhőse Muhi Andris, a kilencéves budai kisfiú, aki egy napon elindul, hogy felkeresse titokzatos és mindig maszatos barátnőjét, Jankát, akit focizás közben ismert meg. Így válik részesévé a Maszat-hegy vidékén zajló bonyodalmaknak. A fő konfliktus ugyanis, hogy a maszat-hegyiek belekeverednek a tiszták és a pacák örök harcába, aminek az az oka, hogy a maszat-hegyiek épp a két világ között, a se nem tiszta, se nem sáros ősmaszatosságban élik életüket. Kalandos útja során Muhi Andris különös alakokkal találkozik. Így például az Ismeretlen Influenzás Angol Költővel és Turgenyevvel, a burgonyával. A kisfiú felfedezte fantáziaországban az Isteni színjáték világa fonódik össze Edward Lear badar költészetével és az Alice Csodaországban hangulatával. Muhi Andris olyan furcsa, mesebeli lényeket ismer meg, mint Szösz néne, Paca cár, Luk gróf, a Babaarcú Démon, a Bús, Piros Vödör, Pali kalóz vagy a Büdös Pizsamázó. Ám a nagy veszedelem egyre közeledik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa. Muhi Andris Badarországon át jut el a Maszat-hegyen túlra, ahol mindenkivel harcba száll, és persze fényes győzelmet arat a pacaszörnyek felett.

Mint a rendező, Kovács Géza mondja, nagy megmérettetés volt a mesedarab színrevitele, két év munkájának gyümölcse. A bábokat Grosschmid Erik tervezte. Sokféle színpadi technikát kellett alkalmazni, nagy feladat volt a költői szöveg megelevenítése, azaz a költői idő és a színpadi idő összeegyeztetése.

A rendező külön kiemeli a zene jelentőségét, amelyet Presser Gábor írt. A tizennégy dalból álló anyag a napokban jelenik meg CD formájában. – Hihetetlenül inspiráló volt számomra Varró Dániel műve – mondta lapunknak Presser Gábor. – Miután megkaptam és elolvastam a színpadra írt változatot, egyik dal született a másik után, boldog, szinte könnyed munka volt. A zenei kidolgozás és a betanítás már küzdelmesebb feladatnak bizonyult. A Túl a Maszat-hegyen zenéjét leginkább A padláséhoz tudnám hasonlítani. A gyerekeket bizonyos szempontból többre tartom a felnőtteknél. Kicsik, de nem gügyék, a „nehezebb” zenéket is könnyen befogadják.

A darab külön érdekessége, hogy neves előadók adják hangjukat és éneküket a báboknak. Maga Presser Gábor is szerepel, ő nem más, mint a Bús, Piros Vödör. Oláh Ibolya a Babaarcú Démon, Geszti Péter a Jó Pali kalóz. Spitzer Gyöngyi Soma három szerepet is kapott: Baleriana, Elefánt, Kalóz Özvegy. De hangot kölcsönöz még Benedek Miklós, Karácsony János és Kútvölgyi Erzsébet is a remekül sikerült bábfiguráknak. A Budapest Bábszínház a bemutató után havonta hat-hét előadást tervez a Túl a Maszat-hegyen bábváltozatából, méltán számítva olyan sikerre, amely sok éven át műsoron tartja majd a produkciót. Ahogy a költő írja az előhangban: „Szóval, hogy jó-e, rémes-e? Maradjunk annyiban: mese”.

Tornai Szabolcs
Copyright © Axel Springer - Magyarország Kft.
 

 L y r i c s


Currently no Lyrics available!

 M P 3   S a m p l e s


Currently no Samples available!