..:: audio-music dot info ::..


Main Page     The Desert Island     Copyright Notice
Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz


Omega: Időrabló

 A l b u m   D e t a i l s


Label: Mega Records
Released: 1977
Time:
34:18
Category: Pop/Rock
Producer(s): See Artists ...
Rating: *********. (9/10)
Media type: CD
Web address: www.omega.hu
Appears with:
Purchase date: 1993.07.23
Price in €: 7,99



 S o n g s ,   T r a c k s


[1] Időrabló (Omega - Sülyi Péter)
       a. Napot hoztam, csillagot - 6:21
       b. Időrabló - 2:48
       c. Ablakok - 2:57
[5] A névtelen utazó (Omega - Sülyi Péter) - 5:28
[6] A könyvelő álma (Omega - Sülyi Péter) - 3:43
[7] Nélküled (Omega - Sülyi Péter) - 7:11
[8] Éjféli koncert (Omega - Sülyi Péter) - 5:49

 A r t i s t s ,   P e r s o n n e l


Benkő László - Orgona, Zongora, Moog, Vokál
Kóbor János - Ének, Ütőshangszerek
Debreceni Ferenc - Dobok, Ütőshangszerek
Mihály Tamás - Basszusgitár, Vokál
Molnár György - Gitárok, Akusztikus gitár, 12-húros gitár

Réti János - Hangmérnök
Szelényi Károly - Fotó
Inkey Tibor - Fotó
Nagy Péter - Grafika
Omega-MHV - Felvétel

 C o m m e n t s ,   N o t e s


1977 LP PEPITA SLPX 17523
1993 CD MEGA HCD 17523 (93/M-088)
 

 L y r i c s


Napot hoztam, csillagot

Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég.
Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd.
Éjszakák sűrűjén vágtam át,
A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét.

Gyöngyházszínű tengeren,
Könnyű csónak szállt velem.
Most újra, újra itt vagyok,
Napot hoztam, csillagot.

Drágakő vízbehullt, a mélyben elveszett.
A bársony megfakult, ezüst tükröm megrepedt
Szélvihar szórta szét a pénzemet.
Kopott bádogpoharam végül koldus vette meg.

Minden kincsem odalett,
Nem hozhattam mást neked.
Napot hoztam, csillagot,
Nézd a két kezem, nézd csak, hogy ragyog.


Idörabló

Figyelj nagyon, az időrabló titkon köztünk jár,
Varázsköpenyében most is lesben áll.
A büfében ülsz vagy az utcán sétálsz,
ésszre sem veszed,
S hirtelen egy évvel lettél öregebb.

Az időrabló mindent lát,
Kezében az egész világ.
Érezzük a tekintetét
De senki sem látta még.

Középre fekszik harmadiknak, ott is résen áll
Falakon is átmegy, bárhol megtalál.
Vigyorog a pultnál, jelentést ír, a buszon rád
lehel
Ha le akarod rázni, korábban kelj fel.


Ablakok

Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén.
Erre gondolsz tán, hogyha így szólsz:
Van remény.
Kutasd hát és tárd ki abalkod
Tárd ki rá a két szemed, tisztán lásd az életet.

Nézd egy házat mutatok
Nem is ház, csak ablakok.
Bennük aki mosolyog
Az az ember ott én vagyok.


A névtelen utazó

Távol egy csillagon született
Csodalény, ki bármibe belekezd
Neki egyedül minden sikerül, sose veszt

Lángész, ki versben ír fizikát
Az agya gép, mit önmaga kitalált
És most nekivág, neki a világ kicsi lett.

Hallom, hogy küldi a jeleket
Neked szól e rejtjeles üzenet
Ha majd ideér, egyvalamit kér, szívedet.

Távol egy csillagon született
Ahogy nőtt, a csillaga kicsi lett
És most nekivág, kéklő ködön át közeleg.


A könyvelö álma

Egy negyvenéves könyvelõnek szörnyû álma volt,
Pénzt adott egy rockzenésznek, este õ dobolt.
Írógépén a négyet hozta, "Tiszta showman!" - mondták róla,
Nem volt még így feldobódva soha. 
 
Egy negyvenéves könyvelõnek furcsa álma volt,
Másnap reggel az asztalánál elgondolkodott.
De jött az álom folytatása, mellét verte dús szakálla,
Dobverõt vitt az aktatáska helyett. 
 
Szegény ember ettõl kezdve kettõs életet élt,
Nappal körmölt, de jött az este és õ újra zenélt. 
 
Egy negyvenéves könyvelõnek szörnyû álma volt,
Pénzt adott egy rockzenésznek, este õ dobolt.
Írógépén a négyet hozta, "Tiszta showman!" - mondták róla,
Nem volt még így feldobódva soha. 
 
Szegény ember ettõl kezdve kettõs életet élt,
Nappal körmölt, de jött az este és õ újra zenélt. 


Nélküled 

Csillagok, ha fényüket vesztenék
Ha minden út elhagyná megunt helyét
Parttalan óceán volna az éjszakám
Amiben hozzád sosem érek
Száz nyitott kapuban állnék egymagam
Hol a hang, mely hív, hogy lépjek?
Árnyamon árnyadat keresném.
Nélküled hűlt helyed, még szeretném
Várnék éveket, hogy megérintselek
Egyedül úgy fázik a lélek
Visszhang mely nem felel
Határ a semmivel, úgy élnék, várva téged

Csillagok, ha fényüket vesztenék
Ha minden út elhagyná megunt helyét
Élnék nélküled, de nem tudnám minek
Amit adsz, nekem az az élet
Várnék éveket, hogy megérintselek
Nem elég csak megígérned


Éjféli koncert

Szikrázó naplemente a katlan fölött,
Hol a koncertre tízezren várnak.
Hátrébb a színfalaknál idõsebb úr
Fejet csóvál, és tölt még magának. 
 
Tízezer szív együtt dobog,
Robban a hang és szilánkot szór.
Felfénylõ éjszakában tízezer szék
Úgy tûnik, összébb hajol. 
 
A végén a tört varázslat egy mozdulat,
Le a színpadról újra a földre.
Újságok foltja fénylik, minden kihalt,
Ez az este elmúlt örökre. 
 
A világon annyi ember él,
S én fáradtabb vagyok mindenkinél.
Nézem egy gyûrt fotónkat, a földön hever,
Aztán felkapja lágyan a szél.

 M P 3   S a m p l e s


Currently no Samples available!