..:: audio-music dot info ::..


Main Page     The Desert Island     Copyright Notice
Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz


Omega: X. - Az arc

 A l b u m   D e t a i l s


Label: Mega Records
Released: 1981
Time:
 44:35
Category: Pop/Rock
Producer(s): Omega
Rating: *****..... (7/10)
Media type: CD
Web address: www.omega.hu
Appears with:
Purchase date: 1993.07.23
Price in €: 7,99



 S o n g s ,   T r a c k s


[1] Életfogytig rock and roll (Omega - Sülyi Péter) - 6:30
[2] Kemény játék (Omega - Sülyi Péter) - 3:47
[3] Az arc (Omega - Sülyi Péter) - 3:53
[4] A nagy folyó (Omega - Sülyi Péter) - 3:39
[5] Nasca (Omega) - 1:27
[6] A fényképésznél (Omega - Sülyi Péter) - 3:44
[7] A holló (Omega - Sülyi Péter) - 3:41
[8] A fehér holló (Omega - Sülyi Péter) - 4:01
[9] Az üzenet (Omega - Sülyi Péter) - 4:49
[10] Tizenhat évesen (Omega - Sülyi Péter) - 5:34
[11] A mixer (Omega - Sülyi Péter) - 2:24
[12] A látogató (Omega - Sülyi Péter) - 1:01

 A r t i s t s ,   P e r s o n n e l


Kóbor János - ének
Molnár György - gitár
Mihály Tamás - basszusgitár
Benkö László - billentyűsök
Debreczeni Ferenc - dob

 C o m m e n t s ,   N o t e s


1981 LP PEPITA SLPX 17690
1993 CD MEGA HCD 17690 (93/M - 091)
 

 L y r i c s


Életfogytig rock and roll

Mit érdemel, aki nem érti,
Mi az, amit megtanult,
Aki sose fogja lemérni,
Csak cipeli a nehéz súlyt?

Életfogytig rock and roll,
Kapod, amíg élsz!
Életfogytig rock and roll,
Ez az a sziget, ez a sziget, ahol élsz!

Mit érdemel, aki úszni kezd,
És nem kell neki segítség,
Maga keresi a nyílt vizet,
És nem hagyja, hogy kimentsék?

Életfogytig rock and roll,
Magadról ítélsz!
Életfogytig rock and roll,
Tied a sziget, de csak a sziget, ahol élsz!

Életfogytig rock and roll,
Kapod, amíg élsz!
Életfogytig rock and roll,
Tied a sziget, de csak a sziget, ahol élsz!

Mit érdemel, akit nem zavar
A sehova se tartozás,
Aki állandóan mást akar,
Valamilyen változást?

Életfogytig rock and roll,
Sziget, ahol élsz!
Életfogytig rock and roll,
Valahol ez az, valahol ennyi az egész!


Kemény játék

Felül a pálya az okosoké,a gyáva félreáll,
A ravasz elbújik a buta mögé, a nagyhangú ordibál.
Újabb arcok jönnek, a bölcs végképp kiszáll,
S mi vakon, vakon, ütjük egymást vakon,
Míg nyakig nem ér a sár, kemény játék!

Van, akit elfed ez a dzsungel, a másik hason jár,
Van, aki cselből nem fut el, és akad, aki betalál.
Diszkrét harcot vívunk, nem kell hozzá kés,
Csak vakon, vakon, ütjük egymást vakon, minek a feltűnés?

Ember fékezd le magad, úgy tudsz küzdeni már,
Hogy végül senki se marad, kiben bízva bízhatnál.
Árnyékharcok hőse, meddig leszel még,
Én vakon, vakon, bízom benne vakon,
hogy neked is épp elég.


Az arc

Az arc nem a tiéd,
Csak hordod valakiét,
A szemed fénye lopott fényszilánk. 
 
Arcunkon az idõ
Saját képét hívja elõ,
És az angyalok végül nem ismernek ránk. 
 
Hol van a régi,
Arcod az égi,
Megvan-e benned,
Hogy ragyogni engedd
Rég elveszett,
Egykor tündöklõen szép sugarát? 
 
A ház nem a tiéd,
Csak õrzöd valakiét,
A végtelenbõl így lesz zárt világ. 
 
Ha benn is lemegy a nap,
Helyén kihalt hold-arc marad,
És ünnepel a porból lett világ. 


A nagy folyó

Kérded, mi az a nagy folyó.
Hívd fel, ott van a tudakozó!
Kérdezd meg, de sose feledd,
Hazudnak, ha nem azt mondják:
"Te vagy az".

Kérded, mi az az Abigél,
A központ valahol bent beszél.
Hallgasd csak, de sose feledd,
Hazudnak, ha nem azt mondják,
"A te neved".

Hogy szól - kérded - a vasgitár,
Mit tud erről a zenetanár?
Hazudna, ha valamit mond,
A zengő hangra, mely benned ébred,
Süket már.

Merre forog a nagy kerék?
A mérnök veszi a komputerét.
Ő olyat sohase mond,
Hogy "Rajtad áll, mert te vagy benne a
Középpont".

Kérded, mi van a kapun túl.
"Maradj belül, ott te vagy az úr!"
Ezt mondják, de sose feledd,
Te vagy kinn és te vagy benn,
Ha kitárul.

Kérded, mi az a szabadulás.
Búgó hang jön és zakatolás.
Hallgatnak és igazuk van:
Ők a két part, te vagy köztük
A nagy ugrás.


Nasca

Instrumentális


A fényképésznél

Csupa gondtalan ember,
Sok nyílt, derűs arc.
Csak ülnek a széken,
Itt nincs sose harc.

Kezet ráz a két ellenfél,
Ha a gép elé ér.
Minden rendben,
A látszat a cél
A fényképésznél.

A bokszoló orra
A legszebb orr.
Az ünnepi dísztől
Nem látszik a kor.

Kezet ráz a két ellenfél,
Még a csúnya se fél.
A képen szebb lesz,
Hisz pont ez a cél
A fényképésznél.

Csupa nagyszerű ember,
Sok ölbe tett kéz,
Csak ülnek a széken,
Mind egyfelé néz.

Kezet ráz a két ellenfél,
Még a csúnya se fél.
A képen szebb lesz,
Hisz pont ez a cél
A fényképésznél.


A holló

Száguld, fut a kocsi velem,
A kihunyó tájon pihen a szem.
Hirtelen úgy érzem, hogy valaki lát,
Félni kezdek, az ablakon át bevág,
Mint egy szénsugár, beszáll
Egy fekete nagymadár.

Helyet keres, a vállamra ül,
Felé kapok, de nem menekül.
A rémület kereke a szívben jár,
"El innen!", kiáltom már, de ő
Más hangra vár. Csak néz,
Figyel a nagymadár.

Az éjszaka követe jött,
Van társam.
Az éjszaka követe jött,
Hadd lássam!
Szemeiben tűzpörög.

Tudom, ki küldte őt,
(hmmm) a fekete hírnököt.

Minden a kézé, mit megragad,
A gazembereknek mindent szabad.
Jóval nem tartozol senkinek,
Csak fel ismerd bennem a lelkedet,
Beszél nagymadár…
A súlya vállamat nyomja már.

Nincs korlát, ami bekerít,
Túllélheted az emberit.
Szörnyeteg leszel-e, vagy áldozat?
Szabad vagy, döntsd el magad!
Nincs más, nincs harmadik.
Az éj dönteni megtanít.

Az éjszaka követe vár,
Van társam.
Az éjszaka követe vár,
Mást vártam.
A fűben a kocsi megáll.

Közel a virradat.
(hmmm) egyikünk száll ki csak.


A fehér holló

A fehér holló a fekete párja.
Miért van az, hogy ma senki se látja?
Túl fehéren vakít a szárnya,
Nem ő látszik, csak a hiánya.

Csak a lábnyom a végtelen hóban,
Csak a jel, mely az ívpapíron van,
Csak a száj, ami önmaga szótlan,
A láthatatlan szigete a láthatóban.

A fehér holló a fekete párja,
Együtt élnek egy vaskalitkában.
Csillagrács között gyönyörű zárka,
Vaskalitka az ember világa.

Csak egy lábnyom a végtelen hóban,
Csak egy jel, mely az ívpapíron van,
Csak a száj, ami önmaga szótlan,
A láthatatlan szigete a láthatóban.


Az üzenet

Hallgasd az üzenetet,
Rögzítsd, most te vagy a magnó!
Túlél az üzenetem,
Túlél a szalagon minden szó.

Túlél a betonerőd,
Túlél egy műanyagzacskó,
Túlél az üzenetem,
Rögzíts, hogy ne legyek halandó!

Trónom egy lopott szék,
Kinevet az öröklét,
Nagyságom elveszett,
Sárból gyúrtak, attól szenvedek.

Túlél a sörösüveg,
Túlél a falon a kampó,
Túlél egy gumidarab,
Ments meg, hogy ne legyek halandó!

Trónom egy lopott szék,
Ennyi volt az örökség,
Minden más elveszett,
Sárból gyúrtak, attól szenvedek.

Túlél a betonerőd,
Túlél egy műanyagzacskó,
Rögzítsd az üzenetem,
Ments meg, hogy ne legyek halandó!

Trónom egy lopott szék,
Kinevet az öröklét,
Nagyságom elveszett,
Sárból gyúrtak, attól szenvedek.


Tizenhat évesen

Tizenhat évesen
Irány csak a szél ellen,
Akárhogyan, csak messzire érjen,

Kimegy a reptérre,
Ennél többre nincs pénze,
Itt nézni lehet a gépeket ingyen.

Boldog, mint rég volt,
Közel jön az égbolt,
Lesi a messzeség határát.
Ezüst titok bontja szárnyát.

Minden érkezőt valaki vár,
Köztük ő is fönn a teraszon áll,
Várni jött az ismeretlent.
Várja, ami nincs még.

Tizenhat évesen
Karnyújtás a végtelen,
Úgy tűnik, még elérhető.

Tizenhat évesen,
Fél lábbal az életben
Szívében még bolond erő.

Övé az égbolt,
Leráz minden béklyót,
Lesi az egek ködhatárát,
Hol a jövő bontja szárnyát.

Minden érkezőt valaki vár,
Köztük ő is fönn a teraszon áll,
Várni jött az ismeretlent.
Várja, ami nincs még.

Övé az égbolt,
Boldog, mint rég volt,
Lesi a jelen ködhatárát.

Boldog, mint rég volt,
Közel jön az égbolt,
Hol a jövő bontja szárnyát.

Eső mossa a leszállópályát…
Eső mossa a leszállópályát…


A mixer

Valaki összekever mindent, a rosszat és a jót,
Bele se fogsz, hogy szétválaszd, már megkapod az altatót,
Látszatfátylat lenget, fúj a látszatszél,
S te vakon, vakon, boldogan és vakon akármit elhinnél.
Ez a mixer!


A látogató

Az ajtómon egy számla, mely arról értesít, mérik a múló időt.
Másnap újra eljön, hallom hogy megáll, rágyújt az ajtóm előtt.
Aztán mégsem csönget, de egyszer visszajön:
Majd mikor nem is várom Őt.

 M P 3   S a m p l e s


Currently no Samples available!