..:: audio-music dot info ::..


Main Page     The Desert Island     Copyright Notice
Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz


Locomotiv GT: Mindig magsabbra

 A l b u m   D e t a i l s


Label: Hungaroton Records
Released: 1975
Time:
 42:26
Category: Pop/Rock
Producer(s): See Artists ...
Rating: *********. (9/10)
Media type: CD
Web address: www.lgt.hu
Appears with: Presser Gábor
Purchase date: 2000.02.19
Price in €: 7,99



 S o n g s ,   T r a c k s


[1] Intuitio molto furtivamente - 3:55
     I. Andante grazioso (Presser Gábor)
     II. Vivace kalapaccio (Laux József)
     III. Allegro, allegro (Presser Gábor)
[2] Szólj rám, ha hangosan énekelek (Presser Gábor - Adamis Anna) - 4:57
[3] Arra mennék én (Presser Gábor) - 3:16
[4] Mindig magasabbra (Presser Gábor - Laux József) - 3:50
[5] És jött a doktor (Presser Gábor) - 4:26
[6] Neked írom a dalt (Presser Gábor) - 5:16
[7] Álomarcú lány (Somló Tamás - Adamis Anna) - 4:43
[8] Nekem ne mondja senki (Somló Tamás - Adamis Anna) - 3:53
[9] Egy elfelejtett szó (Presser Gábor - Adamis Anna) - 4:02
[10] Ülök a járdán (Somló Tamás - Adamis Anna) - 3:47

 A r t i s t s ,   P e r s o n n e l


PRESSER GÁBOR - Fender-zongora, clavinet, zongora, orgona, csontzongora, ének
KARÁCSONY JÁNOS - gitár, akusztikus gitár
SOMLÓ TAMÁS - basszusgitár, altszaxofon, szájharmonika, elektromos szaxofon, ének
LAUX JÓZSEF - ütohangszerek

ADAMIS ANNA - versek

APRÓ ATTILA - Zenei rendezõ
KOVÁCS GYÖRGY - Hangmérnök
RADÁNYI ENDRE - Hangmérnök
FÉK GYÖRGY - Hangtechnika
KEMÉNY GYÖRGY - Grafika
ALAPFY ANDRÁS - Fotó

 C o m m e n t s ,   N o t e s


LP: MHV Pepita SLPX 17490 (1975)
LP: Brain 1085 (0649) (1976)
LP: Hungaroton Mega SLPM 37531 (91/M-006) (1991)
CD: Hungaroton-Gong HCD 37531 (92/M-006) (1992)

MAFILM - MHV felvétel Made in Hungary


A lemez eredetileg az Ülök a járdán tüzoltó-zenekari változatával kezdõdött vagy végzõdött volna, de ezt egy lemezgyári illetékes nem engedélyezte, mondván, hogy hasonlít egy munkásmozgalmi indulóra. (Minden bizonnyal a szovjet Vörös Hadsereg indulójára gondolhatott - ami nálunk Bécsi munkásinduló címmel, "Munka hadának a lépte dobog" kezdetü szöveggel volt ismert -, annak is a refrénjére: "Vezess, te lángoló, tüzszínu zászló...")
Ennek ellenére akkoriban ezzel a felvétellel kezdték és fejezték be a koncerteket, a Locomotiv GT. In Warsaw koncertlemezen meg is jelent, Tape Signal címmel. Az Azalbummm végére is felkerült egy részlete, El-induló címmel.

Bár nincs kiírva, James természetesen énekel is a lemezen.

A müsorkazetta borítója eltér a lemezétol, és katalógusszáma is más: MK 7 005.

A lemez licenckiadásban megjelent az NSZK-ban is.
 

 L y r i c s


INTUITIO, MOLTO FURTIVIAMENTE

Instrumentális


SZÓLJ RÁM, HA HANGOSAN ÉNEKELEK

Felkeltett a reggel,
Te még aludtál.
Boldog volt a szívem,
Te még álmodál.
Elhúztam a függönyt,
képrázott a nap.
Majd megvakítottak
a fénysugarak.

Szólj rám, ha hangosan énekelek,
szólj rám, ha hangosan énekelek.

Élveztem, hogy lépek
végig az utcán.
Arcotokba nézek,
s visszanéztek rám.
Énekelve menni
az utcán is lehet.
Aki szeret engem,
az ilyennek szeret.

Szólj rám, ha hangosan énekelek,
szólj rám, ha hangosan énekelek.

Szólj rám, ha hangosan énekelek,
szólj rám, ha hangosan énekelek.

Feltettem egy párszor
kedvenc lemezem.
Leültem a földre
és énekelt nekem.
És megjött az este,
úgy, ahogy szokott.
Átkopogtak sorban
a kedves szomszédok.

Szólj rám, ha hangosan énekelek,
szólj rám, ha hangosan énekelek.
Szólj rám, ha hangosan énekelek,
szólj rám, ha hangosan énekelek.


ARRA MENNÉK ÉN

Arra mennék én, ahol nekem zenél a szél.
Arra mennék én, hol a visszhang hozzám beszél.
Arra mennék én, hol a fák énekét
Egy madár írja szólamokra szét.

Arra mennék én, hol a csönd nekem ír egy dalt.
Arra mennék én, hogy halljam a vad vihart.
Arra mennék én, hol a vágy orkánja zúg,
s a kék asszony valamit a fülembe súg.

Ó, arra mennék én...
Ó, arra mennék én...


MINDIG MAGASABBRA

Nyújtsd fel a kezed, hogy mindenki lássa.
Emeled fel a fejed, bármi is bántja.
Fáradt nem lehetsz, mert kell még menned.
Él egy hang, ami ezt súgja benned:

Ó, menni kell!
Vágyaid még nem érheted el.
Ó, menni kell!
Vágyaid még nem érheted el.

Menni tudni kell, ha el akarsz érni
Mindig magasabbra.
Látni tudni kell, ha fel akarsz nézni
Mindig magasabbra.
Lásd, amit akarsz, és nyúlj fel érte
Mindig magasabbra.
Én csak azt kívánom, juss el élve
Mindig magasabbra!
Mindig magasabbra!
Mindig magasabbra!
Mindig magasabbra!
Mindig magasabbra!


ÉS JÖTT A DOKTOR

És jött a doktor...
És azt mondta, hogy nagyon beteg vagyok.
Vigyázz Magadra - szólt a nõvér,
és belém töltött néhény csepp Fagifort.
De nekem nem kell (nem kell, nem kell, nem kell)
Nekem nem kell gyógyszer, adjon valami mást.
Nekem a zene, a zene, a zene, a zene kell...

És jött a doktor,
és azt mondta, hogy ép testben épphogy élek...
És szólt a nõvér -
Dobja el azt a ronda cigarettavéget!
Felírtak mindent, hogy naponta szedjem.
Egyszer, kétszer, háromszor, négyszer.
Nekem a zene, a zene, a zene, a zene kell...
A zene...

És jött a doktor,
És azt mondta, hogy gyógyultan távozhatok.
És jött a nõvér, ó, nagyon szép volt,
és azt mondta, hogy holnap táncolhatok.
De nekem más kell,
Nekem a zene, a zene, a zene, a zene kell...
A zene...


NEKED ÍROM A DALT

Hé, Te aki az utcán újságot árulsz,
És ötkor kelsz, zötyögsz villamoson,
és éjjel tanulsz, és fáj a szemed,
s a fáradtságtól a könnyed kicsordul.
Adj egy percet nekem az életedbõl!

Hé, te, aki nappal dolgodat végzed,
S géped vezeted és hajtod magad,
és embert gyógyítasz és gyereket tanítsz,
és este fáradtan várod az álmodat.
Te is adj egy percet az életedbõl!

Vártam rá, hogy elmondjam, hogy elénekeljem,
hogy tudd, hogy érezd, hogy elhidd nekem,
higy neked szól a gitár, neked zörög a dob,
neked gyúlnak a fények, és csak neked írom a dalt.
Neked énekelem.
Neked írom a dalt, neked énekelem.

Asszony, Te, aki életet adtál kezemnek,
hogy neked is írjon egy dalt.
Most ülj le szépen, tedd öledbe kezed,
és hunyd le a szemed, és csendben figyelj rám!
Még egy percet kérek az életedbõl!

Vártam rá, hogy elmondjam, hogy elénekeljem,
hogy tudd, hogy érezd, hogy elhidd nekem,
higy neked szól a gitár, neked zörög a dob,
neked gyúlnak a fények, és csak neked írom a dalt.
Neked énekelem.
Neked írom a dalt, neked énekelem.

LÁNY!!
És most te jössz a sorban, kinek tudnia kell,
hogy rád is vár még egy dal.
Ó, de nem ez a dal, egy sokkal szebb,
ami csak a tiéd.
Most figyelj rám!
Adj egy percet nekem az életedbõl...


ÁLOMARCÚ LÁNY

Hívok egy régi álmot
várom, ki benne áll -
Álomarcú lány.

Értem, ha szólal bennem,
érzem, ha megérint,
Álomarcú lány,
mindig gondolj rám!

Átkarol, hogyha kérem,
rámhajol, úgy mint rég,
Álomarcú lány.

Érzi, hogy mért is nézem,
érti, hogy mért is fáj,
Álomarcú lány,
mindig gondolj rám!

Szép, mint egy színes álom,
Kár, hogy csak néha lát,
Álomarcú lány.

Vállamra száll a hajnal,
Búcsúzik õ is már,
Álomarcú lány,
mindig gondolj rám!

Álomarcú lány,
mindig gondolj rám!
Lépj közell hozzám,
mindig gondolj rám,
vidd el éjszakám,
mindig gondolj rám -
Álomarcú lány!


NEKEM NE MONDJA SENKI

Nekem ne mondja senki,
mit kéne tenni, ha meghalok.
Nekem ne mondja senki,
hol kéne lenni, ha feltámadok.

Itt leszek, ha zene szól,
fehér lepelben,
Köztetek lebegek én,
fehér lepelben.
Köztetek lebegek én.

Nekem ne hozzon senki
síromra tenni egy szál virágot.
Mert rá találok lépni,
s félreértésre adhat komoly okot.

Itt leszek, ha zene szól,
fehér lepelben,
Köztetek lebegek én,
fehér lepelben.
Köztetek lebegek én.

Nekem ne mondja senki,
földön a szellemem nem hagyhat nyomot.
Ne kelljen egyedül lenni:
lejönnek szépen majd a kisangyalok.

Itt leszek, ha zene szól,
fehér lepelben,
Köztetek lebegek én,
fehér lepelben.
Köztetek lebegek én.


EGY ELFELEJTETT SZÓ

Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél,
Mégis másképp érted, mint ahogyan én.
Más a szó, ha mondod, más, ha hallgatod,
Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb.
Én tudom a dallamot, Te tudod a szót,
Én mondom az igazat és Te mondod a jót.
Az én igazam nem biztos, hogy Neked nagyon jó,
de mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
elrabolt, ellopott, egy, két, elfelejtett szót.

Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még, hogy felhangzik egy
ELFELEJTETT SZÓ?

Érzem, amit érzel, látom, amit látsz,
Mégis másképp mondom, mint amit Te vársz.
Gondolhatok bármit, elõbb mondod ki,
Megbotlok egy kõben, s Te fogsz elesni.
Én hordom a bal cipõt, Rajtad van a jobb,
Összeköt a cipõfûzõ, nem egy nagy dolog.
Ami nekem jó, az talán neked nem való,
de mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
elrabolt, ellopott, egy, két, elfelejtett szót.

Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még, hogy felhangzik egy
ELFELEJTETT SZÓ?

Szóból vannak hidak két ember között,
Csend robbantja õket a fejetek fölött.
Mindenki mást érez, minden szó mögött,
Ami nekem kéne, azt Te nem tûröd.
Én mondom az igazat, s Te mondod a jót,
Én tudom a dallamot és Te tudod a szót.
Ami nekem jó, az talán neked nem való,
de mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
elrabolt, ellopott, egy, két, elfelejtett szót.

Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még, hogy felhangzik egy
ELFELEJTETT SZÓ?


ÜLÖK A JÁRDÁN

Ülök a járdán, hangodat várnám,
de nem vagy velem, nem szólsz hozzám.
Ülök a járdán, arcodat hívnám,
de nem vagy velem, nem nézel rám.
Motorok gõze mérgezi szívemet.
Szédül is tõle, és attól, hogy még szeret.

Szabad is lennék, hogyha még tudnék,
kiállnék akármelyik útra.
Szemben a széllel, kitartott kézzel,
mint aki célját régen tudja.
Szemembe néznek olajcsepp-csillagok.
Ülök a járdán, és csak rád gondolok.

Ülök a járdán, lépteid várnám,
de mással vagy és nem érsz hozzám.
Ülök a járdán, kezedet fognám,
de mással vagy és nem gondolsz rám.
Motorok gõze mérgezi szívemet.
Szédül is tõle, és attól, hogy még szeret.




 M P 3   S a m p l e s


Currently no Samples available!