..:: audio-music dot info ::..

Kevés jele volt, hogy az átlagos körülmények között növekvõ, éles eszû, szerfelett nagy igazságérzettel megáldott kislányból Magyarország háború utáni nemzedékének egyik meghatározó elõadómûvésze lesz, aki az ezredfordulóra begyûjt szinte minden elismerést, ami a rockzene területén, a világnak ezen a felén létezik. 

Szakmai díjak (különbözõ fesztiválokon, szakmai testületektõl), népszerűségi és eladási rekordok (közönségdíjak, elképesztõ lemezeladási statisztikák) és egy idõ után állami kitüntetések (Liszt-díj '77, Érdemes Mûvész '89, Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje '95) szegélyezik pályafutását.

A '60-as évek elején, a Magyar Televízióban amatõr mûvészek számára meghirdetett elsõ Ki Mit Tud vetélkedõn tűnt fel, ahol gimnáziumi osztálytársnõjével, Gergely Ágival, mint a "két Gézengúz" arattak országos sikert, lettek egycsapásra közismertek.A TV-szereplés után keresik meg Zsuzsát az akkori amatõr sztárzenekarok, elõször az Omega, majd az Illés, végül a Metro is, akikkel a következõ években fellép, s akikkel pályája a késõbbiekben összefonódik.

Az "eredeti rockfelhalmozódás" korában vagyunk, amikor a magyar könnyûzenét máig meghatározó szerzõk-elõadók-muzsikusok elsõ lépéseiket teszik, egyenlõre az egyetemi klubok diákközönsége, majd (1966-tól, az Magyar Televízió elsõ táncdalfesztiválját követõen) az ország egyre növekvõ médianyilvánossága elõtt.

A Ki Mit Tud szereplést megörökítõ lemezt leszámítva, ekkor jelennek meg elsõ kislemezei, mint pl.: a Rohan az idõ (Szörényi Levente - S. Nagy István szerzeménye, az Illés zenekar kíséretével), amely a magyarnyelvű rockzene elsõ, minden eladási rekordot megdöntõ felvétele volt. Az addigiaktól eltérõ, vadonatúj hangzás és elõadásmód, az énekhang szokatlan, egyéni volta, az új stílus egycsapásra meghódította a közönséget.

Nagyjából ekkor kezdõdik a magyar hanglemezgyártás felfutása. A következõ évben, 1967-ben megjelenik az elsõ magyar rock LP (még beat-nek hívják) az Ezek a fiatalok című film zenéjével. Ez jelentõs állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Fõszereplõje a filmnek, amely nagyjából hű dokumentuma egy generáció, egy új életérzés megjelenésének, egy mára történelemmé lett kornak. Itt énekel elõször olyan társadalmi, szociológiai ihletésû dalokat (Szõke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház) melyekrõl a késõbbiekben az nyilatkozza, hogy ezeknek a Bródy János által írt szövegeknek alapvetõ szerepe volt abban, hogy emberi-mûvészi karaktere, nézetei, dalai milyenné alakultak.

Az 1968-as TV fesztivál a Színes ceruzák sikere nyomán, a következõ évben kiadják az elsõ Koncz LP-t.Saját bevallása szerint a Volt egyszer egy lány az addigi évek útkeresését dokumentálta, egyben vázlata volt a következõ, az igazi áttörést jelentõ Szerelem című lemeznek.

A "különutasság", mely a mai napig jellemzi lemezeit, már itt tettenérhetõ. A megzenésített versek, a tematikus, társadalomkritikus szövegek jelenléte folyamatos a kezdetektõl, ami a késõbbiekben majd problémát okoz. A példányszámok (minden LP aranylemez), a népszerûség egyre nõ, a színpadi sikerek zajosak.

Az Illés zenekarral készült öt lemezbõl végül a '73-as Jelbeszédet tiltják be, egyértelmûen politikai okok miatt. A tiltás nem személyre szóló, sem Koncz Zsuzsára, sem az Illés együttesre nézve. A késôbbiekben kihívássá válik, mind Koncz Zsuzsa, mind a szövegíró Bródy János pályáján: maradhat-e a dal továbbra is ugyanúgy az önkifejezés eszköze, egy összpontosított, szõrszálhasogató cenzúra nyomása alatt? (Koncz Zsuzsának voltak tapasztalatai a cenzúra mibenlétérõl, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét a Magyar Rádióban különbözõ okokra hivatkozva sosem játszották le). A válasz az 1974-ben készült két lemezen, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek-en (melyen kizárólag megzenésített verseket énekel) fogalmazódik meg.

Miközben kialakul egy nagyonis a hazához kötődő, sajátosan magyar, az itteni légkört, gondolkodásmódot, temperamentumot megfogalmazó pálya képe, sorra aratja külföldi sikereit. Fõleg a szomszédos országokban: Kelet-Németországban, Lengyelországban, de például Franciaországban és Nyugat-Németországban is. Koncertezik a volt Szovjetunió országaiban, többször megjárja Amerikát. Számtalan TV-showban szerepel, önálló mûsorok készülnek vele, lemezei jelennek meg (összesen öt LP a két Németországban).

Itthon folyamatosan készíti felvételeit a Fonográf zenekarral. A '79-es Valahol című LP-t az évtized lemezének választja a szaksajtó.

A '80-as évek eleje az útkeresésé. A szövegeket továbbra is Bródy János írja, de a Fonográf együttes megszűnésével lezárul egy korszak. Ezután lemezei már nem egy-egy zenekar (elõbb az Illés, majd a Fonográf) alkotói mûhelyében készülnek. Kibõvül a szerzõk, a lemezeken közremûködõ muzsikusok névsora. A '80-as évek elején csatlakozik hozzá, többek között Bornai Tibor (KFT) is, aki átveszi Tolcsvay László addigi szerepét és egészen a '90-es évek végéig irányítja a zenei műhelymunkát (felvételeken és koncerteken egyaránt), úgyis, mint a dalok egyik szerzõje. Elsõ közös munkájuk az Újhold, de az igazi siker a következõ, a Ha fordul a világ című lemez lesz. '89-ben készül a Verslemez III., klasszikus és kortárs költõk verseivel. A '90-es évek elsõ felében két stúdiólemez (Illúzió nélkül, Ne veszítsd el a fejed) két koncertlemez (Jubileumi XXX, és Unplugged) és egy válogatás (Miénk itt a tér) készült az EMI-Quint-nél.

A '97-es Ég és Föld között-tel tér vissza a Hungaroton kiadóhoz, mellyel ismét aranylemezes sikert arat. Ebben oroszlánrésze van a Bódi László (Cipõ, Republic együttes) által írt címadó dalnak. A '98-as Csodálatos világ, duettlemezre "gyűjti" a magyar szerzõk és a férfi élmezõny színe-javát. '99-ben pedig Miért hagytuk, hogy így legyen címmel, legnagyobb sikereinek Závodi Gábor által hangszerelt változata jelenik meg.

Kivételes elõadói képessége lehetõvé teszi, hogy szűk közönség körében, intim hangulatú koncertektõl a sportcsarnokok sokezres nézõseregét mozgósító koncertekig, mindenhol otthonosan mozogjon. '92-ben lép elõször a BS színpadára, melyet a következõ években (egészen a BS leégéséig - '99 november végén utoljára) 6-szor megismétel.

Saját bevallása szerint a koncertek jelentik számára az igazi örömöt és a teljes kibontakozás lehetõségét.

Forrás: konczsuzsa.hu